Kemény összecsapásra számított Bonyhádon NBI/B zöld csoportos csapatunk. 

A tabellán előttünk álló Atomerőmű csapatával kellett ki-ki meccset játszani, hiszen a tét az volt, hogy ezzel a győzelemmel magunk mögé tudjuk utasítani a bonyhádi csapatot, vagy ők lépnek el tőlünk két győzelemmel. 

 

A több, mint 4 órás út után ennek súlyával mégis nagyon lendületesen és koncentráltan kezdtünk a teljes kerettel - benne NBI/A csoportban is játszó játékosokkal - felálló Bonyhád ellen.  

Teljes erőbedobással, koncentráltan indítottak a fiúk, Skorcov 2+1, Végső két dupla és máris 0-7, így kell kezdeni. 

De, a hazaiaknak is fontos a meccs, kihagyunk egy közelit és egy triplát, ők bedobják és már 11-9 oda, de meccsben vagyunk, Skorcov megint jól dolgozik a palánk alatt, Gáspár is hozza a “kötelezőt”, viszont az ellenfélnél Csizmadiát nehezen tartjuk, könnyen kapunk kosarat, hiába támadunk is könnyedén. Az első negyedben négyszer volt eredményváltás és a vége 22-22, úgy hogy az utolsó percben mindkét csapat sok hibával játszott és nem volt kosár.

A második játékrész szinte ugyan azt hozta, mint az első, bár a 4. percben Cvijin látványos zsákolása és Asztalos palánk alatti dobásával, majd Végső trojkájával máris ellépünk 4 ponttal.  

Sajnos, azonnal triplát kapunk, szoros marad, de a 6. percben Szilasi triplájával és újra Asztalos közelijével 32-38 a javunkra. Innen viszont érthetetlen gödörbe kerülünk. Az ellenfél se acélos, de először Gáspár hibázik a három pontosról, majd el is ad egy labdát, sőt Vida is és Szilasi is kihagy egy duplát, miközben ezekből folyamatosan kosarat kapunk 38-38, bosszantó, hogy visszakapaszkodtak. Az utolsó két percben teljes kosárcsend, megint rengeteg hiba mindkét oldalon. A játékvezetők itt sem barátaink, többször néma marad a síp egyértelmű faultnál. Az ellenfél is folyamatosan hibázik, de a negyed utolsó másodperceiben Skorcovot ítélik szabálytalannak és dobhatnak, amiből egy bemegy így 39-38-al mehetnek szünetre a csapatok. Kár a negyedért, mert előnyt adtunk ki a kezünkből, de úgy nehéz, ha 4 percig nem dobunk kosarat. 

A szünet után hazai kosárral kezdődik a negyed, de Gáspár büntetőzik és egy közelit is jegyez, majd Asztalos is büntetőkből eredményes és máris 47-48. A negyed közepéig fej-fej mellett a csapatok. 49-50 -nél Kurucz támad, bejátssza Asztalosnak, akit egyértelműen faultolnak, de nem szól a síp, a kontrát elrontják, jövünk, sarokból Földesi dob, kimarad, lepattanó nem a miénk, de az újabb hazai kontrát is levédekezzük, Földesi megszerzi, kb. leütik a ziccer közben, de megint néma a síp.  de a 6. perctől megint 3 perc kosárcsend! Még szerencse, hogy az ellenfélnél is. Borzasztó sok hiba, sikertelen dobások. Az utolsó másfél percben viszont Kurucz és Földesi is betalál középtávolról, majd Vida büntetőzik és újra 5 pont az előnyünk 51-56, ezzel mehetünk neki az utolsó 10 percnek. 

Nem jön össze a jó folytatás, három perc alatt egy pontot sem tudunk szerezni! Kimarad 4 dobásunk, két büntetőnk, eladott labda, 0-6 és máris az ellenfél átveszi a vezetést, 57-56. 

De, megrázzuk magunkat és Gáspár duplát dob, Kurucz triplát higgadtan és megint vezetünk. Itt újra fej-fej mellett, de Skorcov faultja után a hazaiaknál Pupp szerez egy 2+1 -et, majd ki is hagyunk egy palánk alattit és az ellenfél hármassal “büntet”, így már 65-61. . Innen már visszajöttünk, talán sikerül most is. Jól támadunk, Gáspár belép ketten akarják szerelni, az egyik biztos fault jól látszik ha bárki visszanézi, játékvezetői síp néma marad, sőt Savic edző kap technikait a padon. Hihetetlen, hogy mérkőzések óta a játékvezetők, mintha összeesküdnének ellenünk. A Technikai büntető után jöhetünk alapról és Földesi jókor jött triplájával már csak két pont a hazai előny. Az utolsó három perc olyan izgalmakat hoz, amihez nem minden mérkőzésen vagyunk hozzászokva. Az ellenfél támadása elakad, Szilasi leszedi, Földesi megint ráemeli, de ez kimarad, Asztalos viszont ott van, szedi a lepattanót, faultolják, dobhat, de csak egy megy be, pedig itt lehetne egyenlíteni.

Kapunk két olyan könnyű triplát a bonyhádi 

Pupptól az arcunkba, hogy az mint egy késszúrás.. A fájdalmat a fiatal Kurucz duplája és triplája enyhíti, de még így is 74-72. 

Pupp újra hármast próbál 8 méterről, de azért a bab nem hús, kimarad, támadunk, nálunk Kurucz próbál újra triplát dobni, de harmadszor ő sem talál be. Viszont két ember között ügyesen leszedi Asztalos és egy kézzel teszi vissza, de a palánkra vágja és kijön a labda, sajnos a hazaiak ezt már leszedik és kontráznak, ahelyett, hogy egyenlítettünk volna, 4 pont a  hátrányunk. Ráadásul utolsó perc, időt kér Brane Savic. 

Be is indítjuk a tűzerőt, előszőr Kurucz emeli rá a hármason kívülről jócskán, mert a támadó idő elfogyott, de kimarad, Asztalos szedi a lepattanót, felpasszolja Cvijinnek a hármashoz, dob, kipattan Kuruczhoz, aki tenné tovább, de belenyúlnak. Fogy a támadóidő, az utolsó másodpercében Földesihez kerül a labda 8(!) méterről ráemeli, de ez is kimarad. A lepattanóért Asztalos megy, de faultnak ítélik a játékvezetők, így dobhat az ellenfél. Első kimarad, második bent már 5 pont a hazai előny, talán még két gyors támadás belefér. 

Kuruczot lefaultoják, oldalról dobunk, Kurucz ráemeli megint, lepattan, Földesi ügyesen levadássza a kontra támadás passzát, visszajátssza Gáspárnak, aki belépve már be is dobja gyönyörűen. 77-74, sajnos már csak 5 másodperc a mérkőzésből, a Bonyhád még időt kér.

Nyílván sok esély nem maradt, hozzák a mi térfélükről a labdát, oda kell ütni, ezt Kurucz meg is teszi, így megint dobnak, mindkettő jó ezzel áll be a végeredmény, mert Gáspár még ráemeli félpályától, de ez már csak egy utolsó remény volt, 79-74 a vége. 

 

Nem jött össze a rivális elleni idegenbeli győzelem, pedig három negyedet harcosan és jó ritmusban játszottunk. Már ez a sokadik mérkőzés, ahol a végén fogyunk el, de nyílván ez benne van a pakliban, ha nem tudunk olyan előnyt kiharcolni amit meg lehet tartani. Dícséretet a fiúknak, mert az utolsó percekig megtettek mindent a győzelemért. Így ki lehet kapni, de ez most nagyon kellett volna.