Dávid Kornél Akadémia - NYÍKSE Szegfű Bútor 86-53 (21-8, 19-10, 28-20, 18-15)
A márciust idegenben kezdte pénteken NBI/B csoportos csapatunk. Sajnos az újonnan igazolt amerikai légiósunk útlevél problémák miatt kicsit késik, de ilyen a NYÍKSE szerencséje ebben a szezonban.
Most Székesfehérváriak otthonába utazott a csapat, ahol a tabella 9. helyén tanyázó Dávid Kornél Akadémiának kellett visszavágni az otthon elszenvedett hat pontos vereségért.
Már a mérkőzés elején kiderült, hogy csak “kellene” visszavágni, mert az ellenfél úgy gázolt át rajtunk, mintha még a buszban ülnénk.
A 3. percben már 10-0 és a következő percig még mindig várnunk kellett első kosarunkra, melyet Asztalos szerzett.
Úgy tűnt, a játékvezetők is a pálya saránál ülő nagy neveket, mint Dávid Kornélt és Branislav Dzunicsot akarták a fújásukkal kiszolgálni, mert a mi palánk alatti megmozdulásainknál vagy néma maradt a síp vagy támadó hibát ítéltek. A védekezésünk is erőtlen volt, sorozatban kaptuk a triplákat, amire nem nagyon tudtunk válaszolni, sőt elakadtak a támadásaink.
A negyed végén Asztalos talált be büntetőből és palánk alól, így sikerült összesen 8 pontot összeszedni, 21-8 lett az első etap vége.
Cvijin több kihagyott helyzet, Vida elrontott tripla kísérlet, Skorcov, Gáspár, Verba eladott labda és mindössze két pont (!) az első 6(!) percben. Erőtlenek, gyámoltalanok vagyunk, hibázunk és az ellenfél agresszíven védekezik és olyan lendülettel támad, hogy állva maradunk, Tisza még egy szép triplát bevált a félidő előtt, így 40-18 -as eredménnyel megyünk szünetre. Elment ez a mérkőzés akárki látja.
A második félidő sem indult jól, az első három perc 11-2, Brane Savic időt kért újra, csak Vida és Asztalos tartotta mieinkben a lelket, utóbbi két triplát is jegyezhetett ezen a mérkőzésen, sőt a harmadik negyedben rajta kívül csak Vida és Végső talált be 1-1 alkalommal közelről. A 30 pont különbség állandósul és már nagyon nem is kell erőlködnie ehhez a hazai csapatnak, 68-38 az utolsó negyed előtt.
A negyedik negyed első kosara Gáspárnak is az első és egyetlen duplája volt a mérkőzésen, talán ilyen keveset még nem dobott a szezonban.
Még a végén egy kis “rá”dobó párbaj, de a különbség lényegében nem változott, 86-53 lett a vége.
Bizony, elég messze voltunk az első idegenbeli sikerhez. Az utolsó negyedet leszámítva igazán nem volt tűz a csapatban.
Bízunk a jobb folytatásban, mert az alapszakaszban még három mérkőzés van.
Március 10-én hazai pályán az egyik legerősebb csapatot a Dunaharaszti MTK csapatát fogadjuk. Rendkívül nagy szüksége van a csapatnak a bravúrra és egy újabb győzelemre. Bízunk benne, a szurkolók is segítenek majd!